Mirkóczki Zita táncoktató pedagógus gyermekkora óta a művészetek, azon belül a tánc szerelmese. Elhivatottsága mindig az volt, hogy másokkal is megossza ezt a szenvedélyét. Tanulmányait a balett, modern tánc és kortárs technikák területén végezte, de szívesen megismerkedik és dolgozik más stílusokkal is. Célja, hogy tanítványainak ne csak a technikai tudást adja át, hanem segítsen nekik kifejezni önmagukat. Ennek megvalósításában kiemelkedő szerepe van a zenének, különösen a klasszikusok fantasztikus dallamainak. A tánc és a zene harmóniája hozzájárul a kreativitásuk, önbizalmuk fejlesztéséhez, a táncmozgásokon keresztül.

2024 szeptemberében indította el a Pódium Tánc- és Balettiskola 31. tanévét, ami mindig is a növendékek, szülök, művészetpártolók támogatásából működött, működik. A tánciskola falain belül az elmúlt három évtizedben több ezer növendék fordult meg és kapott inspirációt, hogy a táncon keresztül kiteljesedjen.

Számára a tánc nem csupán egy mozgásforma, hanem egy eszköz a személyes fejlődéshez és a közösségépítéshez.

Díjak, kitüntetések:
1999 – Nívódíj a Táncpedagógusok Országos Szövetségétől a kiemelkedő szakmai munkáért
2011 – Az Év Embere Díj
2006 – Heves megyei Prima-díj az Egri Fesztivál Balett részére
2000, 2006, 2009 – Kiváló Együttes Arany Fokozat a Pódium Tánc- és Balettiskola részére

A Pódium növendékei több alkalommal nyertek Európa Bajnokságot, számos alkalommal vehettek át Arany Fokozatot és Fesztivál Nagydíjat.

Jakab Tibor E-MAFOSZ bronzdiplomás fotóművész, fényképész vállalkozó, de elsősorban a természetet kedvelő és megörökítő családapa.

Hevesen születetett 1968-ban. A fotózással tízéves korában találkozott először, amatőr fotós édesapja sötétkamrává alakított szobájában. Első felvételét közel 30 éve készítette egy Olympus géppel, majd maga is laborálta. A kép létrejöttének a látványa végleg meghatározta az életét, szenvedélyévé vált a fotózás. Fekete-fehér felvételeit mindig ő laborálta - az eredetileg élés-, és nem sötétkamraként funkcionáló helyiségben-, ezáltal kitanulta a szakma minden fogását, majd 1996-tól saját vállalkozásban művelte a hivatását.

Tagja a Heves Megyei Fotóklubnak, a Magyar Természetfotósok Szövetségének (naturArt), valamint alapítója és elnöke a DigiNatura Heves Megyei Természetfotósok Egyesületének.

Az 1995-ös észak-magyarországi szemlén hat képét állítottak ki, ez a megmérettetés mérföldkő volt az életében. Az év áprilisában kérték fel a Heves Megyei Lap külsős fotóriporterének, aminek a megszűnéséig aktív tagja volt. Több mint ezer képe jelent meg az újság fennállásának öt éve alatt. A legnagyobb sikerei között tartja számon az 1999. évi Fotó-Video újság által meghirdetett „Keressük az év fotósát” verseny első helyezését, valamint az Év természetfotósa pályázatokon elért kategóriagyőzelmeket. 2020-ban két olyan fotóalbum „születésének” volt a részese, melyet a képei illusztrálnak.

Galambos Tamás festőművész kortárs figurális festészetünk összetéveszthetetlen stílusú, nemzetközileg ismert képviselője, az idén lesz 85 esztendős. Könyvillusztrációk tekintetében külföldön az egyik legtöbbet közölt kortárs magyar képzőművész.

Aprólékosan kidolgozott, színpompás formanyelvével, környezetvédelmi - természeti- ,társadalmi témákat feszegető alkotásaival önálló világot képvisel a hazai művészeti életben. Stílusát „mágikus realistának” tartják, korai munkáit a pop- arthoz sorolják. Művészetére hatással volt az ikonfestészet, a naiv művészet és a magyar népművészet.

Képei messziről nézve idillikusak, ám közelebb lépve emberi és történelmi drámák olvashatók ki belőlük. Az elgondolkodtató motívumok, felnagyított részletek és őszinte véleményformálás festője. Egész fiatalságát Egerben töltötte a rajzolás és a birkózó sport jegyében. Tizenhárom évesen megnyerte a Képzőművészeti Gimnázium országos rajzversenyét, képeit már ekkor kiállították. Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán, Barcsay Jenő és Hincz Gyula osztályában fejezte be. Négy kontinensen több mint száz egyéni kiállítása volt, művei számos hazai és külföldi gyűjteményben megtalálhatók, Japánban a Nishida múzeumban Galambos Gyűjtemény keretében található több munkája. Az 1981- es Nyár című képét a londoni Sotheby’s aukciósház árverezte el, mint az egyik legtöbbet publikált kortárs festményt. A természetbe olvadó aktot az Eger környéki dombság ihlette, mivel szeretett városától sosem szakadt el. Egerben négy tárlata volt, életmű kiállítása áprilisban nyílik a Ziffer Sándor Galériában.

Tagja a Magyar Művészeti Akadémia köztestületének, a Magyar Festők Társaságának, a Mednyánszky Társaságnak, az Új Gresham Körnek. Tanított a zebegényi Szőnyi István Művészeti Iskolában. Életéről több dokumentumfilm is készült.

Díjak, elismerések:
1980: Kohán György Emlékérem
1982: Nívódíj
1988: Munkácsy Mihály-díj
2008: Klebelsberg-díj
és számos más nagydíj, fesztiváldíj és aranyérem…

Szőnyi Gábor 2018 szeptemberében kezdett el dolgozni a Felsőtárkányi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában. Ugyanebben az évben megtisztelő felkérést kapott, hogy művészeti vezetőként és karnagyként vegye át a Felsőtárkányi Fúvószenekar vezetését.

A zenekar tagjai rendkívül széles korosztályt képviselnek: az utánpótlás 12-13 éves kortól csatlakozhat a megfelelő hangszeres tudás birtokában, miközben a legidősebb zenésztársuk idén ünnepli 73. születésnapját. A felnőtt és junior együttesükkel, összesen közel 40 zenész dolgozik azon, hogy közösségi munkájával és hangszeres tudásával örömet szerezzen a közönségnek.

2022-ben zenekaruk elismerésben részesült, amikor a Magyar Fúvószenei és Mazsorett Szövetség elnöksége előtt szórakoztató „B” kategóriában Kiemelt Arany minősítést szerzett.

2023-ban az utánpótlás is nagy sikert ért el a „Miénk a tér” tehetségkutató versenyen, ahol könnyűzene kategóriában Arany minősítést nyert és meghívást kapott az azt követő gála hangversenyre.

2024-ben a „Mitteleuropa Blasmusikfest 2024 Rijeka” nemzetközi versenyen zenekaruk kiemelkedő pontszámmal 2. helyezést ért el, míg trombita szekció különdíjat nyert. Ugyanebben az évben, szeptemberben egy baráti meghívásnak eleget téve Olaszországban, Monte Uranóban és Sirolóban léptek fel, ami nagy megtiszteltetés volt számukra.

Nagy örömmel tölti el őket, hogy a saját településükön is rendszeresen felléphetnek. A felsőtárkányi hallgatóság különösen fontos a zenekar életében, hiszen nemcsak zenélnek, hanem a helyi emberekkel együtt élhetik át a zene örömét, élvezik a közösség támogatását, szeretetük különleges inspirációt ad számukra.

Mindezek mellett folyamatosan készülnek hazai koncertjeikre és a különböző vendégszereplésekre, amelyek során mindig a legjobb formájukat szeretnék nyújtani.

„A zene egyfajta harmónia, amely nagyobb közösséget teremt, és örömet hoz azoknak, akik részesülnek belőle” -Platon

Az erdők szeretete végigkíséri életét. Ökológusként környezeti DNS-módszerekkel azt vizsgálja, hogy az erdei gombaközösségek biodiverzitását és fajkészletét hogyan befolyásolja a talaj típusa, a domborzat, a klíma és az emberi beavatkozás.

Öt kontinens különböző ökoszisztémáiban végzett kutatómunkát, trópusi esőerdőktől a sarkvidéki tundrákig. Magyarországon elsőként jellemezte a pannon erdőtípusok gombaközösségeit, melyhez a Bükk számos pontján gyűjtött talajmintákat. Ezen kívül az Egri Borvidéken a szőlővel együttélő gombák és a szőlő egészségi állapota közötti kapcsolatot vizsgálja. Tudományos munkássága alapján idén szeptemberben a Stanford Egyetem és az Elsevier által közzétett tudós világranglistán a legjobb 2%-ba sorolták.

Húsz éves sikeres amerikai és hollandiai kutatói pálya után, 5 évvel ezelőtt tért vissza családjával Egerbe, ahova családi gyökereik is kötik. Döntésük egyik oka a honvágy volt, másik pedig az, hogy feleségével együtt szerettek volna tudásukkal, szemléletükkel és nemzetközi tapasztalatukkal hozzájárulni Eger és környéke fejlődéséhez.

A Prima Díj-jelölés ez utóbbi miatt is fontos a számára és ösztönzést ad a további munkára.

Díjak, elismerések:
2000 – 2001: Fulbright kutatói ösztöndíj
2007 – 2008: Humboldt Research Award
2019 – 2024: Lendület Díj (MTA)

1989-ben rokoni hatásra kezdte el az ökölvívó sportot Egerben és 1992-ben lett magyar bajnok.1996-ban ökölvívó bírói vizsgát tett, 2003-ban már a világszövetség legmagasabb minősítésével rendelkezett (2018-ban edzőként is megszerezte a legmagasabb minősítést). 2008-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság megbízásából, a pekingi olimpián ökölvívó bíróként vett részt, közmegelégedésre. 2009-ben felkérték az Egri Sportiskola ökölvívó szakosztályának vezetésére, amely feladatot örömmel látja el napjainkban is. Az azóta eltelt időszakban versenyzői 186 érmet szereztek a magyar bajnokságokon, ebből 71 arany. 11 érmet "verekedtek" össze különböző világversenyeken, melyek közül a legszebb a 2014-es nanjingi (CHN) ifjúsági olimpián szerzett bronzérem. 2012-től a Magyar Ökölvívó Szakszövetség megbízásából a különböző válogatottak mellett kap feladatot, 2015-től a magyar serdülő ökölvívó válogatott szakágvezetője. A válogatott versenyzői irányítása alatt 37 Európa Bajnoki érmet nyertek. 2013-tól irányítja az Észak- magyarországi ökölvívó régiót (BAZ, Heves, Nógrád vármegyék). A Bornemissza Gergely Ökölvívó Emlékversenyt az önkormányzattal és a Sportiskolával közösen a világ egyik legerősebb utánpótlás versenyévé tették.

Díjak, elismerések:
2009: Az év legjobb bírója
2015: az év legjobb edzője
2008 és 2013: Magyar Ökölvívásért érdemrend

A legfontosabb számára, hogy két gyönyörű kislány büszke édesapja lehet.

Földesi-Korsós Andrea Hatvanban él szerető férjével és két csodás kisiskolás gyermekével. Idén 20 éve, hogy az ének-zenetanár, kórusvezető a gyermekek ének-zene oktatásában találta meg a hivatását. Ez idő alatt több tanítványa lépett zenei pályára, számtalan eredményes énekversennyel, színházi munkával és média-produkciókban való részvétellel a hátuk mögött. Tíz éve érkezett el a lehetőség, hogy az egyik legnagyobb álmát megvalósíthassa és létrehozza a napjainkban már országosan is ismert, számos televíziós műsorban és hazai előadókkal is együtt dolgozó, hatvani Dalvarázs Show Kórust. A gyermekkórus nemcsak a megyében, hanem országos szinten is egyedülálló show kórus jellege miatt, hiszen a gyermekek többszólamú énekét koreográfusaiknak köszönhetően, mozgalmas show tánc is színesíti. Ez alatt az idő alatt már felnőtt és kirepült egy generáció a csoportból, akik azóta is szívesen visszajárnak és megerősítést adnak abban, hogy amit a zeneiségen kívül ebben a közösségben tanultak - értékeket, alázatot, figyelmet, kitartást, összpontosítást -, azt az életük bármely területén tudják hasznosítani. Egy olyan támogató közösség jött létre, ahol a gyermekek önmaguk lehetnek, tisztelik, elfogadják egymást és értékelik egymás tehetségét. Igazi nagy családként működnek együtt, hiszen a hétvégi próbák, fellépések, utazások a szülők aktív részvételével is zajlanak. Abban, hogy a Dalvarázs ilyen sikeresen működhet, óriási szerepe van a művészeti vezető támogató családjának, akiknek ezért nem lehet elég hálás.

Fedémesen született, Egerben él. A szülői házból hozta magával a népművészet szeretetét, érdeklődését és a hagyomány tiszteletét. Mindig hű maradt Palócföldhöz, fontos számára, hogy Palócföld viseletét és hímzéseit megismertesse másokkal is. A palóc népművészet az ihlető forrása annak a frissességnek és letisztultságnak, amely idén 40 éve jellemzi a Berzeviczy-Fehér Jánosné által készített viseleteket. Az ebből a gazdag örökségből táplálkozó alkotások magukban foglalják az érzések egyensúlyát, a motívumkincs és színvilág harmóniáját, hogy aztán feloldódjanak a kecses nőiesség vonalaiban. A palóc viseletek mindig is a nemes egyszerűség jegyében születtek, továbbélésük a múltból a jelenbe több mint tradíció, elköteleződés.

Arra törekszik, hogy a településeket is meggyőzze, hogy saját viseletükhöz hűek maradjanak, büszkén viseljék azokat. Fontos számára, hogy olyan öltözeteket készítsen, amelyek napjainkban is hűen tükrözik a hagyomány szépségét és a modern kor eleganciáját.

Alkotómunkája mellett számos közösségben tevékenykedett, tevékenykedik: 13 évig volt a Heves megyei Népművészeti Egyesület Elnöke, 18 évig az Országos Viseletkészítők Szakmai Bizottságának vezetője, 13 évig a tokaji Országos Csipke-és Viselet Alkotótábor vezető-oktatója. Jelenleg egyik főszervezője és háziasszonya az Országos Egri Viseletkonferenciának. A Népi Iparművészeti Tanácsadó Testület tagja, a Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozat, Köztestületi tagjainak közgyűlési képviselője.

Díjak, elismerések:
Magyar Érdemrend Lovagkeresztje, A Népművészet Mestere, Csokonai-díj, Népi iparművész cím, Gárdonyi Gáza-díj, Gránátalma-díj, Zilahy-díj, Király Zsiga-díj

A Gárdonyi Géza Színház társulatának tagja, a Babszem Jankó Gyermekszínház művészeti vezetője, számos önálló sanzon est írója, rendezője, szereplője, az egri kulturális élet értékteremtő alakja, és szívén viseli lakhelye, Egerszalók közösségi életének ápolását is.

A gyermek- és ifjúsági produkciók mellett nagy figyelmet szentel a tradicionális, felnőtteknek készülő igényes szórakoztatásnak. Folyamatosan bővülő sanzon-, kuplé-, operett- és történetgyűjteménye, melyet önálló estjein láthat tőle a közönség, egy olyan kor értékeit igyekszik felszínen tartani, mely a nagyközönség számára ma már kuriózumnak számít. Egyes dalszövegeket saját fordításában tolmácsolta.

Mérföldkövek az életében: első helyen a családja áll, akik megértők voltak vele, mikor az ideje nagy részét hivatásának szentelte. Mérföldkő a Babszem Jankó Gyermekszínház, amit közel harminc éve „dédelget”, és a nézők, akik között kicsik és nagyok egyformán megtalálhatók. Mérföldkő lakhelye, Egerszalók és a diákszínjátszása helyszíne, Sirok. Jelentős mérföldkő a Gárdonyi Géza Színház és apró, de fontos kövek a barátokkal megélt pillanatok, az eldalolt sanzonok, rendezések, eljátszott szerepek…

Díjak, elismerések:
2008: Évad rendezője
2023: Az év embere
2024: Egerszalók büszkesége kitüntetés