A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) vármegyei szervezetei 2024-ben márciusban és áprilisban tartják éves rendes beszámoló taggyűléseiket, melyekkel egyidőben vállalkozói fórum és országos elnöki látogatásokra is sor kerül. A vállalkozói fórumok célja, hogy a VOSZ tájékoztatást adjon 5 éves új stratégiájának és cselekvési programjának eddigi eredményeiről, a szövetség aktuális gazdaságpolitikai kérdésekre adandó válaszairól, valamint a vármegyei VOSZ-szervezetek beszámoljanak 2023-ban végzett munkájukról. A Heves vármegyei vállalkozói fórumot Egerben rendezték meg április 4-én.

Ignácz Balázs, Heves vármegye főispánja köszöntőjében arról beszélt, hogy mi köti össze a hivatalt és a helyi vállalkozókat. Hangsúlyozta, kiemelt cél a vállalkozások segítése, munkájuk megkönnyítése, hiszen csak velük közösen lehet sikereket elérni. A hivatal feladata, hogy minden lényeges információt továbbítson, és szívesen vesz a vállalkozók részéről minden érdemi visszacsatolást. Emlékeztetett rá, hogy Heves vármegye is fejlődési pályára állt az elmúlt évtizedben, azonban a Covid-járvány és az ukrajnai háborús helyzet sok mindenben nehezítette a munkát, de 2023-ban sikerült új fejlődési pályára lépni. A főispán szerint ma furcsa helyzetben élünk, hiszen a vármegyében egyszerre van jelen a munkaerőhiány és a munkanélküliség, utóbbi főleg a vármegye déli részére jellemző. 2024-ben több program is indult a munkaadók és munkavállalók összekötésére, például a GINOP Plusz program uniós források felhasználásával. Bér-, lakástámogatási és képzéstámogatási pályázatok jelentek meg, illetve jelennek meg, ezek a VOSZ vármegyei tagvállalatainak is lehetőségeket jelentenek. Magyarországon ma 300 ezer főre tehető a munkaerő-tartalék, közöttük 60 ezren inaktívak, akiket minél nagyobb számban kell visszahozni a munka világába. Ehhez kérte a VOSZ helyi támogatását Ignácz Balázs.

Dr. Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója a magyar gazdaság és a régió kilátásairól tartott előadást. Mint elmondta: Magyarország éves alapon számított 2023 negyedik negyedéves GDP-növekedése (0,4 százalék) az EU középmezőnyébe tartozik, azonban a negyedéves dinamika és a decemberi exportadatok aggodalomra adnak okot. Az uniós források elapadása és a költségvetés kifeszített helyzete miatt az állami beruházások jelentős része késlekedik. A magas kamatok miatt jelentősen visszaesett a háztartások beruházási aktivitása, ami negatívan hatott a vállalkozások teljesítményére is. A vállalkozások beruházásai például 12,1 százalékkal csökkentek 2023 harmadik negyedévében a 2022 harmadik negyedéves adathoz képest. A munkaerőpiac továbbra is feszes, igaz, már csökkenő mértékben. Az idei második félévtől már a reálbérek növekedése várható. Az Egyensúly Intézet szerint az infláció év végére 4,4 százalék lehet. Az euró árfolyama idén 394-401, jövőre 408-418 forint lehet. A munkanélküliséget idén 3,9, 2025-ben 3,7 százalékra prognosztizálja az Intézet. A településfejlesztések közötti rangsor élmezőnye a vármegyében így alakult: Eger, Kál, Gyöngyös, Bátor, Hatvan. Dr. Kozák Ákos kiemelte, hogy az alábbi településeken folynak, illetve kezdődnek még idén kiemelt beruházások: Hatvan, Maklár, Noszvaj, Ostoros, Visonta, Tiszanána, Sirok, Apc, Szűcsi és Kerekharaszt.

A szövetség új stratégiájának 2023-2024-es megvalósítása

Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke előadását azzal kezdte, hogy a VOSZ független, érdekvédelmet ellátó szervezetként, a hagyományokra építve, de a kor kihívásaira és követelményeire válaszolva végzi munkáját és aktualizálja szolgáltatásait. Kiemelte, hogy a VOSZ mind országosan és vármegyei szinten is a vállalkozói közösség építőjeként tehet a legtöbbet a vállalkozások sikeres működéséért.  A VOSZ 2023-ban ünnepelte működésének 35. éves évfordulóját, ezen idő alatt, egyfajta híd szerepet töltött és tölt be ma is a vállalkozók és a mindenkori kormány között, amely minden körülmények között a társadalmi párbeszédre épül. „A VOSZ vezetősége ezt a tradíciót kívánja folytatni, mert továbbra is abban hiszünk, hogy a mindenkori kormánnyal folytatott őszinte, nyílt párbeszéd az egyetlen út, amely sikeresen és hatékonyan működik” – húzta alá. A 35 év alatt mind a szövetségben, mint a tagvállalatoknál felhalmozódott szakmai tudást és tapasztalatot hasznosítják a szövetségen belüli közösségek, vármegyei szervezetek, tagozatok, szekciók. Az érdekvédelmi tevékenységen és a Széchenyi Kártya Program működtetésén túl a VOSZ tavaly több új szolgáltatást vezetett be a vállalkozások mindennapjainak megkönnyítése érdekében, azokat folyamatosan kutatja, vizsgálja és fejleszti.

2024-ben továbbra is fontos az aktivitás és a szervezettség: konkrét ügyek és projektek mentén sokkal többet kell kihozni a közös munkából, amelyre az előbbiek miatt képes a VOSZ. „Akkora kihívások elé nézünk, hogy ezekre a korábbi eszközrendszerünk már nem lesz elég, meg kellett újulnunk, szervezett formában nagyobb együttműködésre, összefogásra van szükség. Nem egyedül vagyunk a világban, egy közösség tagjai vagyunk” – húzta alá Eppel János. „Nem elég, ha tudjuk, hogy miben vagyunk jók, azt másokhoz is el kell juttatnunk, mert a VOSZ jó márka” – jelentette ki.

A VOSZ legsikeresebb szolgáltatása a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen működtetett Széchenyi Kártya Programban a 21 év alatt 7800 milliárd forint kihelyezett forrás és több mint 480 ezer hitelszerződés önmagáért beszél. A kibővített program folytatódik, a következő évekre is garantálja a kormány a működését, ezzel rengeteg vállalkozás fejlődését lehet biztosítani. Az elnök kiemelte: nagyon fontos, hogy a vármegyei vállalkozásoktól is érkezzenek témák, javaslatok, meglátások, amelyeket megvizsgálva, elemezve a VOSZ felkarolhat és képviselhet a szükséges fórumokon, hiszen a win-win helyzet erősítése változatlanul elsődleges cél.

A szövetségnek van válasza az aktuális kérdésekre és kihívásokra is, amelyeket a vállalkozások már egyre kevésbé kerülhetnek ki, ilyen a fenntarthatóság kérdése és az ESG témaköre is. Az új kihívások kezelésére az összefogás és együttműködés az egyik legfontosabb válasz, így nagyon fontos, hogy nem csak a központban, de a vármegyékben is aktív, erős szervezetek és közösségek működjenek. Az irodahálózat kiépítése és a meglévő irodák fejlesztése lehetőséget ad országszerte a helyi vállalkozások számára közvetlenül kapcsolatba lépni a szövetséggel. „Továbbra is várjuk a megyei szervezetek, vállalkozók ötleteit, meglátásait, javaslatait, amelyekből merítkezni tudunk” – mondta Eppel János.

Ádám Imre, a VOSZ elnökhelyettese tájékoztatta a résztvevőket a VOSZ érdekvédelmi munkájának kutatási hátteréről és konkrét területeiről. Kiemelte, hogy a KSH adatai alapján ma Magyarországon 1 millió vállalkozás működik, amelyek nagy része a közép-magyarországi régióban található, de meg kell adni a lehetőséget valamennyi vármegye vállalkozásainak, hogy egyre jobban bekapcsolódjanak a gazdasági vérkeringésbe és a szervezet életébe is. Ezt a célt szolgálják a vármegyei közgyűlésekkel egybekötött vállalkozói fórumok az országos elnökség tagjainak részvétel. Előkészítés alatt áll egy olyan módosítás, amely után a vármegyékben telephellyel rendelkező cégek a vármegyei szervezet és a szövetségi munka részeseivé válhassanak. Az elnökhelyettes kiemelte, hogy 2023-ban indult az Egyensúly Intézettel közösen a VOSZ Barométer üzleti hangulat index felméréssorozat a VOSZ-tagvállalatok körében (összesen 25 ezer aktív tagi közösség), amely nagyon értékes adatokkal segíti a VOSZ munkáját, jelezve azt is, hogy milyen területekre kell koncentrálni. Jelentős esemény volt, hogy 2023-ban a magyar Parlament december első péntekét a Magyar Vállalkozók Napjává, hivatalosan is jeles nappá nyilvánította 170 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül. Ez a tavalyi jubileumi évben a vállalkozók munkájának és társadalmi szerepének méltó elismerését jelentette.

A kereslet, a megrendelések és a beruházások növelése 2024-ben elsődleges érdek, ehhez a hitelezési lehetőségek további bővítésére is szükség van. Ádám Imre kitért arra is, hogy a vállalkozói közösség üdvözölte a kamatok csökkentését, de szerinte a jelenlegi inflációs és gazdasági folyamatok jelentősebb csökkentést indokolnának, amely további bővülésre és fejlesztésekre ösztönözné a magyar kis-és középvállalkozói szektor egészét.

A VOSZ idén nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a vállalkozók minél nagyobb számban legyenek tisztában az ESG-vel kapcsolatos feladatokkal, mert jelenleg a kkv-k 88 százaléka nem ismeri a teendőket, pedig uniós direktívaként még a hitelt felvevők számára is elő fogják írni a fenntarthatósággal kapcsolatos tennivalókat. Az edukálás első fóruma a VOSZFESZT ESG-tematikájú rendezvénye lesz április 25-én Veszprémben a Pannon Egyetemen. Erről és minden más VOSZ-rendezvényről tájékozódni lehet a vosz.hu-n a NAPTÁR rovatban.

Az elnökhelyettes emlékeztetett a VOSZ március 13-án megrendezett „Együtt gondolkodás a hazai munkaerőpiaci tartalékokról” című konferenciájára, ahol a kérdést alaposan körbejárták a külföldi munkavállalók helyzetétől az inaktívak munkaerőpiacra történő bevonásán át a külföldön dolgozók hazacsábításáig. Szolnok vármegye egyébként az aktívak-inaktívak 7,5 százalékos mutatójával Magyarországon a középmezőnyben található. A VOSZ az Egyensúly Intézettel közösen szakpolitikai javaslatcsomagot dolgozott ki a külföldön dolgozó magyar munkavállalók hazahívására.

A VOSZ vezetői részéről elhangzott: stratégiai cél, hogy a vállalkozások hatékonyságnövelését segítsék különböző szolgáltatásokkal, amelyek közül kiemelkedik a VOSZPort, a digitális vállalkozói vezérlőpult, amely a számlázástól a céginformációs lekérdezésig, az elektronikus aláírásig, kkv-minősítésig sok mindenben segít immár a mesterséges intelligencia alkalmazásával. Egyúttal bejelentették, hogy vállalkozásfejlesztési tanácsadó szakember kezd dolgozni minden vármegyében a Széchenyi Kártya Programot koordináló kollégával közös irodában. A kkv-kat össze kívánják hozni képzési vagy kontrolling területen tevékenykedőkkel – ezzel is bővítve a VOSZ szolgáltatási portfólióját. A közeljövőben a VOSZ kiemelten foglalkozik majd az induló és a 0-5 éves vállalkozásokkal is, mert a jelenlegi 50 százalékos lemorzsolódási arányon javítani kell.

Koósa Péter, a Detki Keksz Kft. ügyvezetője ismertette a vállalkozás eredményeit, mint mondta, sokat tesznek azért, hogy 170 fős dolgozói létszámuk a jövőben is stabil maradjon. A céget 1983-ban alapították, jelenleg három gyártósorral termelnek, folyamatos a termékfejlesztés és a piackutatás. 150 négyzetméteres sütőfelületen évi 15 ezer tonnányi 150 féle terméket készítenek. Ma Magyarországon egyetlen üzletlánc kivételével mindegyikben megvásárolhatók a Detki Keksz minőségi termékei.

Micski Marianna, a VOSZ Heves Vármegyei Szervezetének elnöke (a főoldali fotón) beszámolójában összegezte a 2023-as esztendő és az idei első negyedév eredményeit, a munkát tavaly óta kibővített elnökséggel végzik. Mint mondta, az elnökség tagjai mind másban és másban jók, egymást kiegészítve sikeresen teljesítik a feladatokat. Kiemelte, hogy tavaly Heves vármegyei kezdeményezésre indult a VOSZ Páholy, az első évben 8 rendezvényt tartottak, összesen 450 vállalkozás képviseltette magát, a kezdeményezéshez pedig idén több vármegye VOSZ-szervezete is csatlakozott. Az a cél, hogy Egerből kimozduljanak, ezért például a vármegye egyik legnagyobb presztízsű eseményét, a Prima Gálát tavaly Egerszalókon rendezték meg, az ideire pedig október 19-én kerül majd sor. A vármegyei szervezetek közül ugyancsak elsőként létrehozták a saját weboldalukat, amely fontos szerepet játszik a kapcsolattartásban a helyi vállalkozókkal.

Bóta Gábor, a VOSZ Heves Vármegyei Szervezetének irodavezetője elmondta: mindent megtesznek azért, hogy a helyi vállalkozók a különböző szakmai, befektetési tanácsadással, valamint a Széchenyi Kártya Programmal még sikeresebben működhessenek. 2023-ban 1350 üzleti tárgyalást folytattak, végül 1027 Széchenyi Kártya-terméket forgalmaztak. Csak tavaly majdnem 32 milliárd forintra kötöttek hitelszerződést a vármegyei vállalkozások, ami kimagasló eredménynek számít.