Gazdasági fórumot tartott január 31-én a Hotel Egerben a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Heves vármegyei szervezete. Micski Marianna vármegyei elnök (a fotón) bevezetőjében elmondta, jó lenne tudni, mi vár rájuk 2024-ben, igyekeznek viszonylag objektív információkat adni a kilátásokról, a kis- és középvállalkozások hangulatáról. Szerinte idén azok a vállalkozások maradhatnak talpon, amelyek a legjobban tudnak alkalmazkodni, módosítani terveiket – írja a heol.hu.
Perlusz László, a VOSZ főtitkára előadásában fölidézett egy 2017-es felmérést, amely az öt év múlva bekövetkező jelenségeket, folyamatokat taglalta. Ezekből a várakozásokból sok teljesült, legyen szó a technológiai változásokról (felhő, robotizáció), a világgazdaság alakulásáról (polarizálódó piacok, globális intézmények, kormányzat és magánszektor párbeszéde), s más tényezőkről (tudástőke, globális-lokális képességek).
A 2023-as évre visszatekintve a kulcstényezők között említette a magas inflációt, a visszaeső keresletet, amelyet monetáris szigorral, magas kamatszinttel, magas árfolyammal igyekeztek kezelni. Az alapkamat most is magas, 10 százalék, ezen a szinten nem éri meg hitelt fölvenni és beruházni, és a jelenlegi tempóban csak idén év végére csökkenhet olyan alacsonyra a kamat, maikor már igen. Ez azonban a 2023-as után még egy elveszett évet jelentene a magyar vállalkozásoknak. A forint árfolyama az elemzők szerint túlértékelt és erős, az Egyensúly Intézet szerint a magyar deviza idén és jövőre is gyengülni fog, az euróhoz viszonyítva 400 körüli, majd azt meghaladó szintre. Kifejtette, idén 5,7 százalékos inflációra, visszafogott reálbér növekedésre, gyenge belső keresletre számít a független elemzőcég.
Perlusz László elhelyezte Heves vármegye gazdaságát az országon belül, a 66 ezer milliárd forintnyi GDP-ből itt 1400 milliárdot állítanak elő, a vármegyében 24 ezer vállalkozás működik. A főtitkár a VOSZ saját felmérését, a VOSZ Barométer eredményeit is bemutatta. Eszerint a vállalkozások tavaly év végére rosszabb kilátásokról adtak számot, főként a beruházások terén. A problémák között említették a munkaerőhiányt, a költségek növekedését, a veszteséges működést, aggódtak az uniós támogatások, az infláció és a korrupció miatt. A gazdasági helyzetet nem, de a saját vállalkozásukét jónak ítélték.
A főtitkár szerint két forgatókönyv van a gazdaság helyreállítására, a magasnyomású gazdaság nem hagyományos módszerekkel próbálja növelni erőn felül a keresletet, s igyekezett leszorítani az árakat. Ennek eredményeként a termelékenység nem nő úgy, ahogyan a reálbérek, a hiánycélt elérését ugyan fontosnak tartják, de csak lassan tervezik elérni. Növelik a foglalkoztatottságot, de a hozzáadott érték nagysága nem mérvadó. A kiegyensúlyozott növekedés a belső piacra épít és jelentős exportra is képes, hagyományos módszerekkel fékezi az inflációt és elsődlegesnek tartja a hiány leszorítását, a növekedés kárára is. Perlusz László megemlítette a közepes fejlettségű országok csapdáját, ahol a gyártásra, egyes iparágakra koncentrálnak, miközben a nagy hozzáadott érték, a bevétel a kutatás-fejlesztésben és az értékesítésben rejlik, de a multinacionális cégek azokat a részlegeket nem telepítik ide. Reméli, hogy ez változni fog.
A VOSZ főtitkára szót ejtett az ESG-ről is, ez a szabályozás a fenntartható finanszírozásról és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól szól. Ennek megismertetésével idén kiemelten foglalkozik a szervezet.
Dr. Petri Bernadett, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztosa, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezetője a magyar vállalkozásoknak is elérhető közvetlen uniós támogatásokról tartott előadást. Kifejtette, ezeket a pénzeket nem a kormányzati szervek osztják szét az operatív programokon keresztül, hanem a vállalkozások közvetlenül pályázhatnak rájuk az uniós döntéshozó szerveknél. Jelentős összegről van szó, a közvetlen alapok 577,3 milliárd eurót tesznek ki (hasonló összeg, mint a kohéziós alapok, vagy az agrárpénzek), 24 van belőlük, a legjelentősebbek közé tartozik a Horizon 95,5 milliárd euróval. A hazai vállalkozók félnek tőlük, mert nemzetközi együttműködéseket és uniós szintű versenyképesség kimutatását kell, hogy eredményezzék a pályázatok.
A magyar kormány célja, hogy az előző hét éves ciklus 2,715 milliárd eurójához képest a magyar pályázók által lehívott támogatást a két és félszeresére, 6,915 milliárd euróra növeljék 2027-ig. Míg Magyarországon és a térségben egy főre 15-16 eurónyi közvetlen forrás érkezett, Ausztriában 50, Hollandiában 130, Németországban 230, Luxemburgban 670. A probléma, hogy Magyarországon nem értik, hogy működnek ezek az alapok és az EU sem érti, itt mire lenne szükség, a kiírások a nyugati és déli államok igényeit tükrözik.
Dr. Petri Bernadett több alapot is megemlített, amelyekből igényelhető forrás, ilyen a LIFE, a Digitális EU, az Erasmus +, a Creative Europa, de agrár, védelmi, egészségügyi és űrprojektekre is vannak külön források. A legkönnyebben a kaszkád finanszírozások érhetők el, ezek összege 10-200 ezer euró, új cégek, kis- és középvállalkozások, startupok is részesedhetnek belőle, felhasználható termékfejlesztésre.
A közvetlen alapok pénzeire cégek, egyéni vállalkozók, magánszemélyek, egyetemek, kutatóintézetek, állami intézmények, önkormányzatok, civil szervezetek is pályázhatnak.
A fórum végén Bóta Gábor, a VOSZ Heves vármegyei iroda képviselője a Széchenyi Kártya Program változásait ismertette.
(Fotó: Tóth Balázs)
